Silver Lining PlaybookZoe&Wade videóHold me nowFriday Night LightsVictoria's Secret Fashion Show - Maroon 5A dalParisBrusselsNyelvtanulás örömeiJó híreket hallaniÚj barátságokSütökÖnfelfedezésAmerica TodayIn Death sorozat- mi a siker kulcsa?Disney mesék a valóságbanHallgasd meg a Riszálom úgyis, úgyis Madagaszkár számot  más nyelveken is. Igazi élmény ITT! ITT! ITT! ITT! ITT!One way or anotherIk Neem Je Mee Doctor Who is coming back soon Beauty and the Beast - soonGlee - This Is The New YearGlee - Anything Could HappenElementary - Sherlock függőség Aranymosás - Könyvmolyképző Once Upon A Time - yes or no? - új titkok- mélypont- majd jó részek  Elena - switch off  Funny Twilight BD2 

Tudom, már jó ideje és csak elég hézagosan jelentkezem. Amikor magyarázkodni próbálok egy helyzetben, mindig azt mondják ne tegyem, felesleges. Igazából nem értem miért. Nem kifogást keresek. Elfogadom, hogy nem írtam, vagy nem tettem meg valamit, vagy hogy pont megtettem valamit. Felvállalom. De ez nem jelenti azt, hogy nem magyarázhatom el az okát, csak hogy tisztában legyen az illető, nem lusta voltam, vagy ilyesmi. Szóval most is ezt fogom tenni. Tudom, hogy jeletnkezhettem volna, és nagyon is kellene, hiszen napi 10 perc is elég, ahhoz, hogy életjelet adjak, és ez bőven elég is lenne. Kinek nincs 10 perce, ki nem tudja ezt összehozni?

Már több mint egy hónapja kint vagyok Belgiumban ERASMUS program keretében. Élvezem minden percét, talán csak az időjárást nem. A barátnőm pedig folyamatosan pörög, és húz magával engem is, ami remek dolog, mert talán szükségem is van rá. Persze emellett rengeteg időm van, de azt is azzal töltöm, hogy élek. Tanulgatok főzni, jó időben kerékpártúrátkat teszünk, olvasom J.D. Robb In Death sorozatát, igen még mindig, bár ebben is beállt egy hosszabb szünet. Majdnem egy hónapig szenvedtem a holland nyelvvel, most pedig a franciával vettem fel a harcot. Gyakorlom az angolt, szótározok és mindemellett tanulok a többi tárgyamra, bulizok, lógok a haverokkal. Minden amit csak lehet. Kirándulok, felfedezek, nem hagyok semmit sem elveszni. És nem is hagyom. Sokszor akartam írni, de valahogy mégsem jött semmi. Az ezt követő bejegyzésben csak címszavakban sorolok fel mindent, amit meg akartam osztani veletek ebből a több mint egy hónapból.

Van, hogy csak sírni akarok. Talán mert egy kis szünet áll be a mindennapi rohanásban, és van időm arra, hogy feldolgozzam az érzéseimet. Hisz ez a gond. A napok gyorsan tűnnek el mögöttünk, csak robogunk előre, tesszük az egyik lábunk a másik után, s talán vissza se nézünk. Sokan azt mondják, nem szavad a múltban élni. Igazuk van, az csak megmérgez. Nem foglalkozhatunk azzal, ami a múltban történt, azt már nem változtathatjuk meg. De nem felejthetjük el, ez a lényeg. Ott lesz velünk örökké, mélyen beágyazódva bennünk. S ha mássá nem is tehetjük, esetleg jóvátenni, vagy egyszerűen csak elfogadni, erre szükségünk van. Ez minden. Fel kell fognod, elfogadnod azt, ami történt, és együtt élni vele. De ha csak elzárod magadban újra és újra, akkor elveszel a részletekben, ahelyett, hogy látnád az egész képet, hiszen megragadhat egy részlet, de tudnod kell, hogy az nem minden. Nem csak abból áll. Ez az ami tönkretesz minket. Nem állunk meg. Pedig néha, csak egy levegővételre is, de kell. S ha megállsz, láthatod, ami eltűnik a rohanásban. Hogy te is egy ember vagy, érzel, és ezt nem felejtheted el.

Sziasztok! Csak poénból, és kíváncsiságból beneveztem erre a történetíró versenyre, mert miért ne alapon! És tudjátok mit, Második lettem!!! (És nem kettőből)
A feladat ez volt: írj egy minimum 300 szavas történetet, amely tartalmazza az alábbi kötelező szavakat:
báb, habszedő, útmutató, talicska, terembura, Ezüstország, puma, foltos, pattan, gyapjaslepke

Ha érdekel mit hoztam ebből össze, olvasd el!

ITT! vagy menj tovább!!